Matolcsy György elmondta, miért vásárolt Magyarország 110 tonna aranyat

2025.07.30.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elnöke kedd este újabb videót töltött fel YouTube-csatornájára, melyben Magyarország aranytartalékának történelmi jelentőségű növeléséről beszélt, melyet az elmúlt 12 év egyik legnagyobb sikerének nevezett.

DSC0235

A Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke YouTube-csatornáján tett közzé egy videót, melyben többek között arról beszélt, hogy 3,1-ről 110 tonnára növelték az aranytartalékot, majd szó volt az arany értékékének százszoros növekedéséről, valamint a jövőben elérkező új kettős pénzügyi világrendszerről, melyben szerinte Budapestnek fontos szerepe lehetne.
Elmondása szerint 2017-ben Magyarország mindössze 3,1 tonna aranytartalékkal rendelkezett, amely 125 millió dollár értékű volt. A 2018-ban elindított nyolcéves arany-felhalmozási program eredményeként 2025-re ez 110 tonnára nőtt, amelynek értéke 12 milliárd dollár lett.


Magyarország tehát egy 12 milliárd dollár értékű aranytartalékkal rendelkezik a Magyar Nemzeti Bankban. Természetesen megvan, ahogy ez a napokban ki is derült

– jelentette ki. Majd hozzátette, hogy a százszoros értéknövekedés részben a mennyiség, részben pedig az arany árának 300 százalékos emelkedéséből adódott.

Az aranytartalék növelését három szakaszra osztotta: 2018-ban hazahozták a Londonban tárolt 3,1 tonnát, majd a tízszeresére, több mint 30 tonnára emelték, 2021-ben további 63 tonnát vásároltak, majd 2025-ben újabb 15,5 tonnát szereztek be. Kiemelte:

A Magyar Nemzeti Bank összesen 5,8 milliárd dollárt fektetett be aranyvásárlásba, amely 12 milliárd dollárt ér és több mint 6 milliárd dollárt nyert az MNB, amely 2500 milliárd forintnak felel meg.

Az összeget azonban nem fizethetik be osztalékként a költségvetésbe.

Az MNB korábbi elnöke szerint az aranyvásárlás stratégiai döntés volt, amelyet geopolitikai és nemzetstratégiai megfontolások vezéreltek. 2016 körül úgy látták, hogy egy kettős világrendszer alakul ki – egy nyugati dollár-alapú és egy keleti, kínai jüan-központú rendszer. Ebben a rendszerben az arany felértékelődik, és nemcsak pénzügyi-védelmi eszköz, hanem politikai és geopolitikai súlya is van. Mivel a magyar kormány erőteljes külpolitikát folytatott az Európai Unión belül, szükség volt egy „arany horgonyra”.

Nemzetstratégiai szempontból azért tartja fontosnak, mert „az elmúlt hetven-nyolcvan évben, amikor tulajdonképpen csak azt engedték oda a tárgyalóasztalokhoz, akinek volt aranya”. Hozzátette, hogy Magyarország elsők között kezdte meg 2018-ban az aranyvásárlást, amelyet 2021-től már gyakorlatilag minden ország követett. Ezzel a térségben egy főre eső aranytartalékban vezető pozícióba került, megelőzve Lengyelországot, Romániát és Csehországot.

A kettős világrendszer kialakulását 2050-re jósolja. A nyugati világ megtartja a dollárra épülő rendszert, amelyet arany, kriptovaluták és jegybanki digitális valuták (CBDC) egészítenek ki, a BRICS országok pedig egyre jobban levállnak majd a dollárról. Magyarországnak szerinte olyan pénzügyi rendszerre van szüksége, amely folyosót ad a két világrendszer között – hasonlóan Dubajhoz, Szingapúrhoz, Budapest is lehet ilyen pénzügyi átjáró.

index

Ha teszett Önnek a cikk, ossza meg másokkal is!